Rossz a magyar zene? A rádiók teszik tönkre a hazai muzsikát?

Hamarosan újra megpályázható a Danubius és a Sláger Rádió frekvenciája. Eddig bevált szokás volt, hogy a két nagy rádió legtöbbször éjszakai sávokba sűrítve letudta az általuk vállalt, magyar zenék játszására vonatkozó, kötelező zenei kvótát. A pályázat kiíróinak tehát most nagy a felelőssége abban, hogy olyan feltételekkel pályáztassanak, hogy többé ne lehessen olyan sávban hazai zenét játszani, amikor közel nullán hallgatnak rádiót.  


Két markáns hangot lehet hallani ez ügyben: az egyik a rádiók egy részének oldaláról, mely így hangzik: "Nincs szükség több magyar zenére a médiában". Hogy miért?
 
Állításuk szerint azért, "mert a közönségnek nincs igénye a magyar zenére". Egy másik indok, hogy "a magyar zene rossz". A legtöbb, amit az állításuk igazolására eddig felhoztak, hogy olyan zenei tesztekre hivatkoznak, melynek részleteivel kapcsolatban már évekkel ezelőtt is komoly kérdőjelek fogalmazódtak meg, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy egy adott dal mely részletét mutatjuk be és azt milyen zenei környezetben tesszük.

Persze eleve értelmetlen a külföldi zenék többségével összehasonlítani a magyar zenéket, ahogy azt egyes zenei szerkesztők teszik, hiszen a magyar zenészek nem a külföldi piacra szeretnének betörni, hanem a saját országukban kérik csupán a helyüket. Természetesen a magyar zenével kapcsolatban ellenérzést mutató rádiósok alapból utasítják el azt a magyar kultúrát védeni hivatott törekvést, mely egy minimum százalékban határozná meg a magyar zene játszottságának arányát a teljes műsoridő viszonylatában. Vajon tényleg jogos-e a felháborodás és példátlan-e ez a törekvés?

A legtöbb országban védik a hazai zenét, de nálunk...

Utánanéztünk. Több fejlett ország példája bizonyítja. hogy az elképzelés működik, 2005 novemberében a CISAC, amely az Artisjushoz hasonló, ún. közös jogkezelő szervezetek nemzetközi szövetsége, készített egy felmérést arról, hogy televíziós és rádiós területen mely országok védik a nemzeti és/vagy európai műveket minimális játszottsági kvóták előírásával. A felmérésben részt vett országok 46%-a a rádió tekintetében is bevezetett kvótákat, ellentétben Magyarországgal.

Ezek az országok a következők: Belgium, Bulgária, Észtország, Franciaország, Írország, Izrael, Lettország, Lengyelország, Norvégia, Oroszország, Svájc (A felmérést követő évben Portugáliában is hatályba lépett egy nemzeti kvótákat tartalmazó szabályozás.) A százalék mértéke változó, nem ebből az aspektusból vizsgáljuk a kérdést, bár érdekes hogy még a 70%-os nemzeti kvóta is előfordul, épp Portugáliában. Ezzel szemben a magyar igény egyébként 40% volna. Summa summarum, nem egyedi igény a nemzeti kultúra ilyen típusú védelme...

A cikknek van folytatása is...



- zeneszbazis.hu -

[2009.07.17.]

            
.....a folytatás itt lelhető fel :

http://zene.hu/20090715_rossz_a_magyar_zene_a_radiok_teszik_tonkre_a_hazai_muzsikat